1211 Bp, Központi út 35-47.
(Csepel Művek) Központi út és Lakatos u. sarok
+36 70 516 0378 FOGLALJON ITT, MOST!
MENÜPONTOK
 

Edison játszana kijutós játékot? - a játékok történetéről

Edison játszana kijutós játékot? - a játékok történetéről

„Ha egyszer rajtakapnám magam, hogy unatkozom, nyomban főbe lőném magamat” - mondta Edison egyik barátjának. „Mert aki unatkozik, az érdemtelenné vált az életre, hisz maga az élet sohasem unalmas… Az unalom csupán a szellem lustasága.” A szellemet, hogy el ne lustuljon, tornáztatni kell. Erre szolgál az elme sportja, az agytorna, amely gyakorlatilag a legkülönfélébb rejtvényekből és szellemi játékokból áll össze. A legdivatosabb mai játékok egyike a kijutós játékok, a szabadulós szobák, ami nemcsak szellemi torna, hanem nagyszerű csapatjáték is.

A játékok kialakulása egyidős az emberiséggel, a tudósok talán egyetértenek abban, hogy a homo sapiens megjelenésével megjelent a homo ludens is (játékos ember). De a játékok többségének eredetéről nagyon keveset tudunk. Legfeljebb első előfordulásukat ismerjük, és látjuk, hogy – mint az előző példa is mutatja –, hogy az évszázadok során egyes játékokból hogyan fejlődnek tovább és át újabb és újabb játékfajták. Manapság már a legújabb játékok megjelenését pontosan nyomon lehet követni (gondoljunk csak a videojátékok promotálására, a legújabb táblás társasjátékokat bemutató kiállításokra!). A mostanság trendi és közkedvelt szabadulós szobák megjelenéséről és terjedéséről nem is beszélve (Budapest egy igazi nagyhatalom ebből a szempontból).

A világ első ismert rejtvénykönyvét egy bizonyos Aamesz nevű egyiptomi írnok jegyezte le (20m hosszú és 30cm széles papirusztekercsre), egy úgynevezett tekercskönyvre, kb. 4000 éve, összefoglalva az akkor ismert talányokat.

A mondák és mesék sokféle, de egytőről fakadó próbatétele kultúrkörönként eltérő, de legbelső tartalma mindig közös marad. Ez pedig az emberiség történetét végig kísérő verseny, versengés.

A görögök irányították először társadalmilag ezeket a versengéseket. (Mert bizony a játékokat valamikor irányítják – mai példa erre, amikor a céges csapatépítő tréningek a kijutós játék mellett döntenek, s nem is olyan rossz irányítás az ilyen!) De vissza a jó öreg hellénekhez. Az állam hivatalos ünnepén, a Theseus–on például férfiszépségversenyt rendeztek. Az Olimpiákon a testi erő, az ügyesség számított. Spárta ezen a téren is újított, ott azt kiáltották ki győztesnek, aki legtovább bírta a fájdalmas próbatételeket. Ez az antik világ teremti meg azokat a klasszikus rejtvényeket, amelyek mindmáig minden talány mintaképei, s amelyek közül Klearkhosz rejtvénykönyve, gyűjteménye a leghíresebb. A római „ludus”-okban már csak cirkuszi és gladiátor küzdelmek folytak.

 

A görög mitológia számunkra érdekes része az útvesztőből (labirintus) miként is talál ki Thészeusz, Athén hercege és győzi le a Minótauroszt. Persze ehhez kellett Ariadné segítsége és gombolyagja. Egy bezárt helyről kijutni, ahol szükség van egy kis leleményességre – ez is ismerős? J

A középkor hozza meg a szórakozás elsorvadását. Néhány kivétel természetesen akad. Példa erre a lovagi játék, vagy a mestermunka, amellyel a jelölteket vették fel a céhekbe, a mesterek közé. Szabályait ősi versenyszokásokban gyökerező hagyományok rögzítették. A lovagi játékok győztese, aki a legtöbb kopját törte el, legtovább maradt a sisak a fején, nem kaptak komoly díjat, legfeljebb egy jól hangzó címet, szerencsés esetben elnyerték egy hölgy kezét. A szabadulós szobák esetében a pályarekordot felállító csapatok ideje kerül ki egy „dicsőségtáblára”. De valójában mindenki nyer: egy élménnyel gazdagodik.

 

Brueghel 1560-ban festette meg híres festményét, a Gyermekjátékokat, amely nem kevesebb, mint nyolcvannégy játékot ábrázol. A képről egy játék azonban hiányzik, mégpedig a labda. Ennek oka az lehetett, hogy a németalföldi vidékeken a labdajáték csak az úri osztályok gyermekeinek kiváltsága volt. A Trap Factory szabadulós szobáiban is összességében nem kevesebb feladatot eszeltek ki a játékosoknak, annyi eltéréssel, hogy kis labdák azért előkerülhetnek…

 

A XVIII. század, a barokk hozza meg egy új, friss játék – kultusz hajnalát, amelyeknek a nemesi szalonok lesznek az alapjai. A kastélyok angol parkjait is látjuk szemünk előtt, amiben élő sövénnyel alakítottak ki labirintusokat. Itt sok párhuzamot nem vélek felfedezni a kijutós játékokkal, mert gyakorta inkább bejutni szerettek volna a párok a bukszusok rejtekébe…

 

Majd a XIX: században a kávéház hoz új változást, amikor megalakulnak az első asztaltársaságok, s ennek nyomán az új játék-közösségek. Az első időben Bécs volt a központ, de a századfordulón már Budapestet nevezik a Kávéházak városának. Ez a korszak megalkotta a maga játék jellegzetes formáit.

A legrégibb játék: Bűvös négyzet: egy 6000 éves kínai könyvben maradt fenn.

A legrégibb társasjáték: Egy háromszor hat mezős, agyagból készült tábla, rajta 11 kúp alakú figurával. El Mohasznában (Felső-Egyiptom) találták, valószínűleg az i.e. 4000-3500 közötti időkből. Mivel játékleírás nem maradt meg róla, használatát sem ismerjük. GO: 4000 éve Kínában született. Első írásos feljegyzés Konfuciustól i.e. 500-ból származik. Dáma: Őse, a 3000 éves egyiptomi Alkerk, Európába mór harcosok hozták. Malom: I. e. 1400 – körül I. Ramszesz fáraó alatt épült szentély romjainál találták meg bevésett rajzként. Először Ovidius említi Tristia című könyvében. Kártya: A hindusztáni naib játékkártyából alakult ki kb. i. e. 1000 körül.

Szonett játék: A XVIII. században egy Dulas nevű párizsi költő találta ki barátai bosszantására. Dominó: A XVIII. században Monte Casinóban egy Alvin Sigebert nevű bencés rendi szerzetes ötlete volt. 15-ös játék: Egy süketnéma amerikai: Samuel Loyd találta fel 1878-ban. Keresztrejtvény: Arthur Wynne, amerikai újságíró 1913. december 21.-én – szókereszt névvel – jelenteti meg a New York World című újságban.

Az egyik utolsó – SZUDOKU: Egy nyugalmazott bíró, Wayne Gould 1997-ben Japánban járt, és találkozott egy könyvesbolt kirakatában egy keresztrejtvényhez hasonló játékkal, de a betűk helyett számok szerepeltek benne. Hét év munkája nyomán továbbfejlesztette a játékot. De igazán csak itt lesz izgalmas a történet, ugyanis közben kiderítették, hogy az őseredetijét I. Katalin szentpétervári udvarában szolgáló Leonhard Euler svájci matematikus találta ki a 18. században latin kvadrát néven.

 

 A játékok különféle fajtáját felsorolni sem könnyű feladat. Az azonban bizonyos, hogy a mai kor játékai között előkelő helyet foglalnak el a szabadulós játékok, s ha ma élne Edison, én biztos vagyok benne, hogy a játék nagy kedvelője lenne. Hogy a Trap Factory mely pályája tetszene neki, s sikerülne-e pályarekordot felállítani a 9 pálya valamelyikén? – ezt meg nem mondhatom, de hogy jól szórakozna és tornáztatná elméjét, abban bizonyosak lehetünk.

 

« vissza