1211 Bp, Központi út 35-47.
(Csepel Művek) Központi út és Lakatos u. sarok
+36 70 516 0378 FOGLALJON ITT, MOST!
MENÜPONTOK
 

Szabadulós játékon Miss Marple rajongói

Szabadulós játékon Miss Marple rajongói

Mi történik akkor, ha két régen nem látott barátnő találkozik és mindketten nagy rajongói Agatha Christienek? Hol lesz a soron következő csapatépítés, hogy újabb felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak? És vajon az olvasmányok elégségesek ahhoz, hogy ne kerüljenek egérfogóba, vagyis a szabadulós játékban mindenki lelepleződjön és kiszabaduljon?

Fél év eltelt már a legutóbbi találkozásunk óta, hetek óta arra gondoltam, hogy fel kellene hívnom, amikor megcsörrent a telefon. Szokásos stílusában mellőzött minden felesleges bevezetőt, s mikor felvettem a kagylót így kezdte: - Egy jó kis csapatépítőre gondoltam! - Egy jó kis szaftos gyilkosság kellene!  

S a beszélgetést ott folytattuk, ahol hónapokkal ezelőtt abbahagytuk. Igazi barátnők voltunk, s kimondani is szörnyű, már vagy húsz éve (A kolesznál kevés jobb csapatépítő létezik két tinédzser számára). A barátnőmmel még középiskolás korunkban ismerkedtem meg, amikor kölcsönadta a Tíz kicsi négert, Agatha Christie egyik legjobb regényét. Azóta vagyok Agatha és a barátnőm elválaszthatatlan része, építjük a kettőnk kis csapatát. Faltuk ugyanis a detektív történeteket, együtt próbáltuk a logikai fejtörőket megoldani, hogy ki a gyilkos. Szerettünk volna mi is olyan híres író lenni, mint Christie, vagy olyan zseniális koponya, mint Miss Marple (az undok és kibírhatatlan Poirot-t mi sem kedveltük, akár csak megalkotója, aki többször meg akarta gyilkolni).  

Azért az hamar megmutatkozott, hogy tehetségünk a krimiíráshoz nem sok van. Christiet testvére azzal ugratta, hogy úgysem tudna detektívregényeket írni. Neki azért egészen jól ment, hiszen regényei a könyvek könyve, a Biblia és Shakespeare művei után a legtöbb példányszámban keltek el a világon. Ha híres tollforgatók nem is lettünk, a krimi királynőjének azért mégis csak volt további sorsunkhoz köze. Engem az emberek érdekelnek, velük szeretek foglalkozni. Egy nagyobbacska cégnél vagyok személyzetis, most már HR-esnek neveznek. Tudják: kiválasztás, csapatépítés, a kibogozhatatlan lelkek és érdekek átlátója... Egy kis beszélgetés, pár keresztkérdés után már tudom, hogy kivel állok szemben, s mire használható. A legjobban persze hallgatni szeretek, mint Miss Marple kedvenc időtöltése, a kötögetés közben - s ha jól figyelek, nincsenek előttem titkok, mindenki lelepleződik jó és rossz értelemben. A barátnőm egészen más irányba ment, gyógyszerészkutató lett. Azon már ugye nem is csodálkoznak, hogy ehhez is van némi köze a krimi királynőjének? Előszeretettel gyilkoltak szereplői méreggel, amiket talán akkor ismert meg, amikor egy patikában dolgozott a második világháborúban. 

De visszakanyarodva a barátnőmhöz, nos, mire is gondolt, amikor a csapatépítés felmerült? Mivel régen találkoztunk, s hétvégén Pestre kell jönnie, úgy gondolta, hogy csinálhatnánk egy jó kis közös programot. Olvasta valahol, hogy milyen közkedveltek a szabadulós játékok, s még nem próbálta - a Trap Factory jóvoltából csapatépítő programként is elterjedt. De amikor felfedezte, hogy Agatha Christies szabadulós szoba is van, akkor már nem volt kérdés, hogy mi lesz a program.  

Mindig is stílszerű volt, hiszen az írónőnek szeptember 15-én van a születésnapja. A rajongók ilyenkor megemlékeznek: kézbe vesznek egy régen olvasott könyvet, de idő hiányában egy televíziós feldolgozás is megteszi. Mi azért most stílusosabbak leszünk ezzel a szabadulós játékkal! Tíz kicsi néger, Öt kismalac, egy felejthetetlen élmény - csapatépítés Miss Marple otthonában.  

« vissza